2016. március 22., kedd

Végre tavasz

Sajna a blogot egy időre hanyagolnom kellet illetve a kutyázás is háttérbe szorult egy kicsit ebbe az időszakba, hisz beléptem a nagy betűs életbe,és elkezdtem dolgozni mivel elég sok mindent kell tanulnom az elmúlt időszakba  nem jutott annyi idő a dolgokra mint amennyit szerettem volna, vagy is én se vagyok az a személy aki be tudja osztani az idejét :D

Nah de nem teltek olyan eseménytelenül a dolgok. Belekóstoltunk a túrázás rejtelmeibe és beleszerettünk. Már nagyon régóta szerettem volna elmenni más hegyeket megnézni a Tokaji hegyen kívül így sikerült rávenni Dávidékat hogy menjünk, szerettem volna még úgy menni hogy legyen hó és az első uticélünk a Bükk volt azon belül is a három-kő és a Tar-kő. Nagyon jó fárasztó volt elsőre és hideg is de teljesen megérte.

 Másodjára pedig a Zemplénbe jártunk Valentin nap alkalmából több napra. Kishután foglaltunk szállást egy nagyon kedves házaspár volt a házigazda, vendégszerető,állatbarát emberek, mintha csak haza érkeztünk volna olyan fogtatagásban részesültünk. Még aznap elmentünk egy kis rövid sétára ami Bózsváig vezetett.
Visszafele haladva észrevettük hogy Frenki nem jön. Így neki álltunk hívogatni, félúton járhattunk, én vissza kocogtam Bózsvára hátha útközbe meglelem Dávid meg ottmarad és hívta. Sajna nem jártunk sikerrel, így cseréltünk Én maradtam Dávid pedig visszament a házhoz hátha arra ment. Több mint egy óra keresgélés után, vissza jött arra a pontra ahol utoljára láttuk, így egy hatalmas megkönnyebbülés volt, Pórázra vettem és elindultam a házhoz futva hogy Dávid is végre megnyugodhasson hogy megvan Frenki.


 Másnap pedig neki indultunk a Kerek-kőnek, Kissé sáros csúszós volt az út nagy része de teljesen élvezhető volt. A kutyákkal se volt baj bár elég sokszor rájuk kellet szólni hogy ugyan már ne menjetek annyira messze. Azt kell hogy mondjam hogy ez a hely teljes elvarázsolt, beleszerettem ebbe a környékbe a látvány a hangok, minden együtt. 
  

Még megnézzük a Sólyom-bércet de már nagyon kellet sietni mert a nap igazán csak lenyugvóban volt és a kocsi nem éppen közel volt. A túra utolsó szakaszán a zöld jelzésen mentünk félhomályba árkon bokron át a jelzést alig láttuk be voltunk tojva hogy eltévedtünk  de mikor megláttam a kocsit a bokrok mögül hogy piroslik teljesen megkönnyebbültem.
Elég volt a hétvégére enyi izgalom teljesen kipurcanva alig vártam hogy megérkezzünk a szállásra és pihenjünk.



De mivel hogy enyire rákaptunk az ízére a dolognak egy vasárnap kutya suli után kitalátuk hogy mehetnékünk van, akkor mivan a közelbe...hát Tokaj, de Tokaj uncsi másszuk meg a Tarcali oldalról akkor irány.  Még anyát is sikerült rávenni hogy tartson velünk, és Happyék is velünk tartottak. Így megvolt az arány 2spani, 2 yorki :)



És akkor jött a Március 15.-ei hosszú hétvége a családnak mehetnéke volt így vissza látogattunk a Zemplénbe 8-an mentünk ebből ismé 2-2 kutya felállás. Ugyan az az útvonal mint a múltkor csak a zöld jelzéssel kezdtünk hogy a rosszabb részér tudjuk le legelsőnek aztán csak élvezzük a túrát. 



A kilátás most még szebb volt mint a múltkor, viszont borzasztó hideg volt és a kopasz kutyák nem is igazán bírták ezt a zord időt így nem tölthettünk annyi időt a csúcson mint amennyit én szerettem volna nézelődni fent.



Viszont hogy bejött a jó idő elkezdtünk agilityzni is és nagy erőkkel készülünk a XIX Medivid Kupára, szerencsére a kutyók nem rozsdálltak be annyira így nem kell velük bajlódni, viszont hogy a sok jó mellé jöjjön a rossz Izzy megint babéziás lett persze kullancs megint nem volt benne csak szimplán lappang a szervezetébe ez a parazita és mikor kicsit gyengébb az immunrendszere elő is jön. De szerencsére nagyon jól viseli mert semmi tünet nincs egyedül a lágy széklet, Kedv étvágya normális egyedül ez az egy tünet volt. De reméljük ezen is hamar túl leszünk.



2015. december 22., kedd

Eltelt egy kis idő

Pörögnek itthon a dolgok mióta nem írtam. Izzy sajnos nem javult így vissza vittük a dokihoz akkor megint kaptunk egy hétre való gyógyszert ezek után se javult így elvittem vissza a a Barzóba ahol vért vettek tőle, a kevés vérlemezke szám miatt babzéiára gyanakodtak így kapott imizolt itthonra gyógyszert és továbbra is diéta. A gyógyszert felszedte már félidőbe rendbe jött a széklete így elmerészeltem vinni egy rövid bemutatóra magammal  az állatok karácsonyára kaptunk meghívást hogy tartsunk egy rövid kis bemutatót.


 A sok kihagyás után Izzy nagyon lelkesen dolgozott, szinte könyörgött hogy csináljuk tovább.Mindenkitől kaptuk a dicséretet és egyre többen érdeklődtek az agility iránt is.

Majd megjött a canicross felszerelésünk amit szintén a vagusdogtól rendeltem. Sajnos itthoni állapotok miatt nem tudtam kipróbálni de a múlthéten ez is sikerült. És egy "rövid" 3km futásra elmentünk. Én szimplán majd meg haltam Izzy meg vidáman húzott hogy végre a sok pihenés után csinálunk valamit. De ügyes volt az én spani fülesem,  nem olyan eszement módon húzott mikor a bicaj elé van bekötve hanem szépen finoman, hihetetlen milyen értelmes :) Imádom.
Majd eljött a bűvös december 19. Cesar Millan magyarországi előadása. Persze hogy megvettük rá a jegyet sajnos elég későn de így is jó helyről láttuk az eseményeket. Elég hamar elindultunk Budapestre, mivel a családdal szétnézzünk itt ott. 
Sajnos volt egy kicsi csúszás de elfelejtettet velem mindent mikor a színpadon megjelent Cesar Juniorral. Hihetetlen a pali. Eddig is szerettem, de most már imádom, hihetetlen ahogy előtudja adni magát. A könyve után olyan túl sok új dolgot nem mondott de jó volt látni élőben hogyan is működik ez az egész ahogy ő csinálja.
A fordító siralmas volt. Az én szar angolommal is értettem hogy nem ugyan azt fordítja mint amit Cesar mond, a kutyafajtákat egyáltalán ki se mondta valahol még fordítani is elfelejtett úgy kiabáltak be hogy ugyan már fordítsál.
Nekem ez egész nagyon pozitív volt. Igaz hogy amit kiválogatott kutyákat amin bemutatta hogyan is kell csinálni nem olyan hű de nehéz esetek voltak.
Egész későn ért véget az előadás és még várt ránk egy 3 órás haza út. Még másnap is a szombati nap fáradalmait pihentük.

Hétfőn Dáviddal elmentünk a sapnikal egy hosszabb jöringre hogy azért le legyenek fárasztva. Bár nem túlzottan sikerült ez.

Illetve ma Izzyt vissza vittem egy kontrollra. Megint vért vettek ami már teljesen rendben volt, és egy imizol ismétlőt. Meg is jegyezte a dokibácsi hogy miből van ez a kutya hogy izomba kap szurit és meg se nyikkan. Szerencsére most se jelentkeztek mellékhatások. Így most már vissza térhetünk a nyers kajára. Sajna Izzy most így a betegeskedése alatt lefogyott 9 kilóra. De felturbózzuk neki kicsit az adagját.

Jah és még egy kis ráadás ha már ilyen sok jó történik velem a héten. Nyertem egy Dog Chow utazótáskát. Illetve  megérkezett az Agilitygyártól rendelt akadályok, Igy már lassan teljes a készlet megkaptuk az összes zónás akadályt és egy szétnyílós karikát, már csak le kell festeni őket.  :) Azt hiszem nagyon jól záródik ez az év.

2015. november 23., hétfő

Betegen

Sajnos a Debreceni verseny után Izzyke lebetegedett egyik napról a másikra elkezdett menni a hasa. Vártunk pár napot hátha csak valamit megvett vagy átcsapta de nem múlt. Nos akkor keresünk egy épkézláb dokit aki nem csesz le a barf miatt. Sikerült találnunk egy nagyon szimpatikus dokit. Nem kötött bele hogy miért etetek így stb nem is tukmálta rám hogy ilyen táppal etessek. Nos mivel a kedélyállapota teljesen jó volt Izzynek csak a pocakja nem volt rendben így bélhurut lett a diagnózis :)
Kapott szurit és itthonra gyógyszereket, illetve szigorú rizses csirke diéta.

Így Izzy parkolópályára lett rakva. Még szerencse hogy átmenő forgalom van nálam kutyák terén Happyke is a vendégünk volt így nem unatkoztam volt kit vigyek a suliba Izzy is pihen mindenki jól jár.
De viszont ahogy a gyógyszerek elfogytak visszatértek a gondok, nah akkor irány vissza a doki, ismét gyógyszerekkel tértünk haza egyenlőre minden rendben van kivéve hogy már 2 napja nincs a kutyának széklete.

Így most fogom a fejem és tanácstalanul várakozok hátha történik valami. És remélem hogy mihamarabb meggyógyul az én dilinyósom.


2015. november 8., vasárnap

Tori és az év utolsó versenye

Azt hiszem illene lenne bemutatnom az új családtagunkat hiszen már több mint 2 hónapja nálunk van. Szóval a becsületes neve Tori az ördögfióka. Jellemezni kéne azt mondhatnám hogy nagyon határozott jellem, mindenről gondol valamit és ha szeretné meg is teszi. Hihetetlenül jó agya van hamar tanul.
Igazábólsemmi tervem nincs a kiskutyával hisz végül is anyának a kis kedvence lenne, de hát az életük része illetve a falka része így én foglalkozok vele a legtöbbet.
Nem rég kapta meg az összes oltását illetve chipet is, így hivatalosan és bátran merészkedhetünk ki vele bárhova. Így a kutyasuliba is ki vittem magammal ahol eleinte nagyokat visított a nagyobb kutyák közeledése miatt, majd belátta hogy nincs mitől félni mert nem bántják.
Mióta itt van rengeteget nőt és szőrösödött.
80dkg ról 2kg ra gyarapodott.
Eleinte tápot evett viszont a héten áttértünk vele is a barfra így még most a bevezető korszakba van hogy csak szárnyas husit kap. De nem panaszkodik eszik mindent zöldség gyümi, a csontos husival van problémánk nem rág rendesen és múltkor egy egész csirkenyakat akart leküldeni ami nagy fuldoklások közepette vissza jött. Így egyenlőre össze daraboljuk neki a csontost és majd meglátjuk hogyan tovább.

 

Izzyékkel mostanság nem sok dolog történik, a szokásos. Talán ami említésre méltó hogy elmentünk egy kicsit a családdal erdőzni ami számomra rövidke volt de nagyon élvezetes a szép színes fák, sok falevél, a kutyák is tomboltak.

A spaniknak rendeltünk a barf shopról cuccokat, Frenki spirulinát kapott mivel neki a téli időkbe mindig van valami problémája hol a beleivel hol pedig külsőleg. Izzy pedig kapott zöld kagylót, de majd csak jövőre kapja meg hisz a téli időszakba nincs olyan terhelésnek kitéve.


Izzyvel a minap voltam egy rövid bikejöring edzésen.
Kicsit most többet dolgozott a csajos mivel elég lapos volt a hátsó kerekem így én is nehezen bírtam tekerni. Hazafele pedig csak félúton volt bekötve utána szabadon rohangálhatott.
Összességébe kicsivel majdnem 4km mentünk.





És eljött ez is az évbe az utolsó agility versenyünk. Sajnos az idő miatt nem is tudunk edzeni se illetve pihenőre teszem Izzyt egy kicsit.
Ismét Debrecen volt az úti cél egy kis házi kupán vettünk részt amit Az Ebadta kutyasuli rendezett.

Kölcsön kutyával is indultam Frenkivel, vagy is nem annyira kölcsön kutya de még verseny szituba nem voltam vele. Nah most ez az idő is eljött.

Ismét csapatostól mentünk. Akadtak nagyon kezdő kutyák közöttünk. De ez az élmény kellett nekik is. Sajnos a talaj minősége nagyon rossz volt. Tiszta csalán volt és Izzy nagyon féltette a tappancsát így ő most nem szerepelt valami jól főleg a második futamba. Az elsőbe még csak csak végigment de nem a tőle megszokott tempóval és lendülettel.
Frenki annál inkább tele lelkesedéssel, csak túl sokat pofázik és nem figyel :D
De szép eredménnyel zártuk a napot.

Izzy A1 jumpingba első Frenki pedig második lett.

Este öröm volt mind nekem mind a kutyák számára a meleg házba betoppan az egész napos fagyoskodás után, de megérte minden perce hisz megint kutyások között szokásos lökött csapattal sose lehet rossz nap.
 


2015. október 22., csütörtök

Pami,Kraft,Tatabánya

Sajna a verseny előtti hétben a jobb lábfejem teljesen be volt dagadva így a héten otthon pihentettem volna csak mindig volt valami. Így azt is kitaláltam hogy Pamikát most hozom be az éves oltására. Délután ki is ugrottam érte elmentünk az orvoshoz ott elvoltak olvadva tőle hogy milyen kis egyedi szőrzete van. Egy szó nélkül tűrt mindent. Így meg lett dicsérve.

Hazaérve felkaptam a kedvenc labdáját a fotómasinát és irány le játszani egy kicsit.
Még mindig hihetetlen számomra hogy ez a félős kutya aki volt most odamegy megszagol idegeneket más kutyákkal játszik. Ez jó néhány éve meg se gondoltam volna. Hogy vénségére elkezd bízni másokban is :)





 Szombaton hajnali 3 indulással pedig nekivágtunk az első hosszú utamnak.
Én alig aludtam úgy rágörcsöltem a versenyre és az útra is de ezt még akkor nem éreztem. De sikeresen levezettem az a 200 valamennyi kilométert és időbe odaértünk Tárnokra. Egyből megtaláltuk a kutyasulit. Mikor megérkeztünk még szitált az eső így egyből elkezdtünk kipakolni illetve sátrat állítani, de ahogy kelt fel a nap úgy a rossz idő is távozott. Először az A1 kezdtek így mehettünk is pályát járni. Nekem nagyon tetszett a jumping pálya könnyű futós volt.
Az első induló Dávid volt Frenkivel és utánuk én következtem, így csak fél szemmel láttam a futamukat. Sajnos a szlalom miatt kizárták magukat, pedig itthon annyit gyakoroltunk rá és tök jól ment neki de a versenyen mindig elrontja.

Nekünk pedig nagyon jól sikerült a futamunk ismét sikerült egy hibátlant futnunk. Izzy most is szépen lendületesen ment. Kezdünk beérni a versenyszitukhoz.
Sajnos a mi kategóriánkba végül csak 3 indultak mivel az előző napi esőzések miatt sokan vissza mondták a versenyt. Így egyedül álltam a dobogó legfelső fokán és büszke voltam Izzyre mert ismét egy hibátlant futott szép tempóval.
A további időt sétával és beszélgetéssel töltöttük. A két dinka spani meg beszalad a bozótosba és tiszta csimbókosan meg jelent előttünk. Az agyvíze Dávidnak az egekbe szökött mivel Frenki nagyon macerás kifésülni illetve vendégségbe készültünk a verseny után. Nem volt mit tenni meg vártuk még a következő futamunkat és utána valami fésű szerűséget megpróbálunk keríteni.
Az agility pálya már okozott némi fejfájást, hogy a fájós lábammal hogy érem utol vagy hogy érek a kutya elé.
Dávidék le is futtatták a pályát 1 megtagadással
Én viszont huh egy rakás ... voltam.
A kutyának nem adtam egyértelmű jelzéseket, illetve be is vált a félelmem nem tudtam jól helyezkedni így akkor is megtorpant Izzy, így hát 2 magtatagással lefutottuk a futamot. Aztán még sem végül a bíró kizárt minket mert én barom nem vártam meg a sípszót. Ez az Dóri ügyes vagy :D 

 Így most fordított helyzet állt elő 3. versenyzőt ismét kizárták így Dávidék álltak a dobogón.





A kutyákat gyorsan kifésültük már amennyire Frenkit gyorsan lehet.És irány Tatabánya.
Egész hamar odaértünk. A vendéglátóink kutyáját összeismertettük a mieinkkel. Hát nem lesznek a legjobb haverok de elviselik egymást. Így felmentünk a házba. Sokat beszélgetünk hisz már rég láttuk őket, este még elmentünk egy gyors sétára, majd eltettük magunkat másnapra.

Körbejártuk a környék látványosságait, közbe Dávid rég nem látott rokonai is hazaértek így a rögtönzött kutyás falka is 4 főre kerekedett ki. Így mentünk fel a Turulhoz.
Majd még visszamentünk a rokonokhoz egy vacsorára és olyan 6 órakörül elindultunk haza.
Elég későre sikerül hazaérnünk. A kutyák is hulla fáradtak voltak a 2 napos esemény teli kiruccanáson.

 
 

2015. október 14., szerda

Őszi Dasze kupa, Családi nap és stbi

Sajnos szeptember 26. egy nagyon borús esős reggelre ébredtünk és későn is sikerült elindulni reggel. De szerencsére Evelinék megvártak minket így indultunk el. Szerencsére már nem először vezettem Debrecenbe de külterületen a balesetem miatt nem is nagyon merek vezetni de valahogy muszáj volt legyőznöm ezt a félelmemet és a rossz látási viszonyok ellenére sikeresen megérkeztünk a helyszínre. Dáviddal elkezdünk kipakolni nagy nehezen felállítottuk a sátrunkat.( Muszáj leszek beszerezni egy quechua sátrat) Evelinék ki se dugták az orrukat az autóból így már csak kapkodva sikerült beregisztrálniuk. Végül ők is kicuccoltak. Elkezdődtek a kezdő futamok Az egyik csapatársunk is elkésett így kevés ideje volt bejárni a pályát de azt hiszem a kapkodások ellenére szépet futottak. Babették is kezednek összecsiszolódni így ők is felülmúlták magukat.
És lassan el jött a mi időnk. Pály bejárás, egész tetszetős kis pálya volt. Sajna amíg próbáltunk memorizálni bőrig áztunk, a kutyákat is bemelegítettük viszont mire sorra kerültünk mind két füles úgy didergett min a kocsonya.
Dávidék kezdtek Frenkóval, sajnos elég sok hibát összegyűjtöttek illetve Frenki is túl volt pörögve így nem igazán sikerült jól a futamuk.
Utána elérkezett az én időm is. Izzy mostanság a startnál mindig ki mozdul a helyéről így ezért nagyon izgultam de sikerült valamelyest normálisan elindulni és a pálya többi részén is csodaszépen ment és meg lett az első hibátlan futamunk :) Tempója is jó volt a gyereknek hisz nekünk volt a legjobb időnk nagyon büszke vagyok a kis lükémre.
A többi futamokat csak fél szemmel figyeltük mert elhülyéskedtünk a többiekkel. A második futam a Kellyéknek, és Turbinak is jobban sikerült mind ketten dobogósok lettek.
Viszont nekünk már nem sikerült olyan jól a kutyáink teljesen átfagytak nem győztük bebugyolálni őket. De még így is fáztak. Davidékat ki is zártak mert kiszaladt a pályáról Frenki vissza a boxába. Nekünk pedig sikerült beszerez egy szlalom hibát illetve egy zóna hibát.
De még így is sikerült a 2. helyre bejutnunk.
Így hát azt kell mondjam összességébe mindenki nagyon jó volt. A körülménykehez képest is.
 


 A tombolán ismét aratunk senki nem ment haza üres kézzel :)
A kúszóversenyen is jót szórakoztunk akár menyit is bénáskodtunk.







Másnap reggel pedig a kutyasuliba igyekeztünk hisz végre sikerült összeszervezni a családi napot, Ami egy bográcsozással, iszogatással egybekötött kiképzés. Kicsit szeles volt az idő de jót szórakoztunk, beszélgetünk.
 

Örömhírrel szolgált a bulin az is hogy jövőre rendezhetünk CAC kiállítást. Így lesz min dolgozni a következő évben. :)
Én nem álltam be Izzyvel gyakorolni a foglalkozáson csak fotóztam és szerencsére sikerült néhány jó képet készítenem.
Dél felé kész is lett a Csilis bab és végszóra Dávid is betoppant így kutyáztunk egyet megebédeltünk majd mentünk tovább, kimentünk Borbányára a lőtérre ott sétáltunk egy nagyot és elégedetten tértünk haza.


 

A következő héten vasárnap pedig egy váratlan vendég toppant be a kiképzésre.

Ritáék jöttek Lizával haza.
Nagyon jó volt őket látni hisz majd 5 hónapja nem láttuk őket. Sajnos csak egy hétre jöttek haza így próbáltunk egy agilitys napot tartani amikor ők is ráérnek. Így történt hogy egy szerdai napon egy rögtönzött edzést sikerült összehozni. Hiányoztak már az ilyen Ritás beszélgetések. Kifaggattuk hogy milyen a kint lét.

És sajnos ezzel az edzéssel együtt könnyes búcsút is vettünk egymástól hisz utána már nem is találkoztunk velük.



A múlthéten pedig találkoztunk Mollyékal akik épp itt jártak Nyíregyen.
Tök váratlanul ért a dolog. Nagyon örültem hogy végre tudtunk kutyástól találkozni :)

A héten pedig nagy erőkkel készülünk a szombati Kraft versenyre.